Sokak szerint az ország egyik legszebb városközpontja
Kecskeméten látható. A hírös városról sokaknak
elôször Kecskemét egyik legszebb ékessége,
a harangjátékos Városháza
jut eszébe, amely 1996-ban
ünnepli fennállásának 100. évfordulóját.
Szecessziós stílusban épült Lechner Ödön és
Pártos Gyula tervei alapján. Díszterme Székely
Bertalan történelmi témájú falfestményeivel ma is
teljes egészében eredeti állapotában látható.
A honfoglalás ezer éves évfordulójának hangulata
lebegi át a termet. A magyar történelem két kiemelkedô
eseménye, a Honfoglalás elôtti Vérszerzôdés és
az 1867-es Kiegyezés után Ferenc József megkoronázása
a témája a két legnagyobb falfestménynek.
A városházával szemben látható Kecskemét legrégibb építészeti emléke, a Ferences templom, mely már a XIV. században állt. Többször átalakították és bôvítették. A templom-belsôre a XVIII. századi munkálatok barokk stílusa nyomja rá a bélyegét. A templom melletti romkert valaha temetô volt. A templomhoz kapcsolódó kolostort a ferencesek építették, ma a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek ad otthont. A helyreállított mûemlék ma elôadások és hangversenyek színhelye. Itt kapott helyet Kodály Zoltán életútját bemutató kiállítás is. Az intézet 1975-ben azzal a céllal kezdte meg mûködését, hogy Magyarországon és külföldön segítse a Kodály életmûvének fontos részét képezô zeneoktatási eljárások továbbfejlesztését és terjesztését.
A Ferences templomtól már jól látható a város
századfordulós építészetének egyik gyöngyszeme,
a
Katona József Színház.
Száz évvel ezelôtt,
1896-ban az eladott Helvécia puszta árából építették.
A "Bánk bán" szerzôjérôl, a magyar drámairodalom
megteremtôjérôk elnevezett színház épülete elôtt
magasodik a Szentháromság
szobor, melyet az 1739-1740-es pestisjárványt túlélôk
fogadalmi emlékként állíttattak.
Közvetlenül a ferencesek temploma mellett áll a Református templom. Alföld szerte ez az egyetlen olyan templom, amely hódoltsági területen épülhetett a török uralom idején. Az 1684-ben felszentelt épület a gótika emlékeit nyomokban ôrzi. Tûzvészek, pusztító szélviharok miatt többször átépítették, ami a különbözô stílusok keveredését eredményezte.
Innen a Kálvin tér felé továbbsétálva hamarosan megpillanthatjuk az Ókollégium épületét. Klasszicista stílusban épült 1830-ban. Kezdetben itt mûködött a Református Jogakadémia, jelenleg pedig a Református Gimnáziumnak ad otthont.
Az Ókollégiummal majdnem szemben emelkedik az
Újkollégium
épületegyüttese. A várkastélyszerû, erdélyi népi
építkezésre utaló épületegyüttes 1911-13 között épült
Mende Valér tervei alapján. Falai között található
a Református Egyházközség, valamint annak könyvtára,
múzeuma és a Kodály Zoltán nevét viselô ének-zenei
általános iskola, gimnázium és zenemûvészeti középiskola.
Az iskola jó akusztikájú, elegáns dísztermében hetente
rendeznek különbözô hangversenyeket.
Az utca másik oldalán álló
Cifrapalota egykor üzletnek,
lakásoknak és kereskedelmi kaszinónak adott helyet.
Látványos, különlegességre törekvô, a századelôn divatos
szecessziós stílusa miatt kapta találó elnevezését. 1902-ben készült
Márkus Géza tervei alapján. Jelenleg a Kecskeméti Képtár mûködik
falai között. A pécsi Zsolnay gyárban készült színes
tetôcserepek és mázas homlokzati díszek ékesítik.
A Cifrapalotával szemben, a Rákóczi út sarkán emelkedik
a magasba a második világháború után gazda nélkül
maradt zsinagóga.
Az 55 m magas perzsa kupolájú épületet
Kerényi József tervei alapján újították fel. Ma
Tudomány és Technika Házaként számtalan
konferenciának és más szakmai rendezvénynek ad helyet. Itt ôrzik
Michelangelo 15 szobrának hiteles gipszmásolatát is.
Ha a Jókai utca felé folytatjuk sétánkat, hamarosan
megpillanthatjuk a piaristák épületegyüttesét (rendház,
iskola, templom).
Az épületegyüttes nagy részét a város
egykori földesurának, gróf Koháry Istvánnak adományából
építette az 1715-ben itt letelepült tanítórend.
Az épületcsoport legértékesebb részének, a Mayerhof
András tervezte piarista templomnak 1729-ben tették le
az alapkövét.
A fôtér irányába haladva az Arany János utcában látható az Evangélikus templom. Ybl Miklós tervezte 1861-ben, romantikus, historizáló stílusban.
Az Evangélikus templomtól nem messze, a város szívében található a Szentháromság orthodoz templom. A XVIII. században Magyarországra települt görögség Kecskeméten kereskedô kompániát hozott létre. E tevékenységük mellett a kulturális és egyházi örökségüket is ápolták, így maradt ránk ez a templom. Mellette mûködik a görögok történetét és egyházi mûvészetét bemutató ikon múzeum és könyvtár.
A város fôterén áll az Alföld legmagasabb, copf stílusú
épülete, a római katolikus Nagytemplom.
A 73 m magas, a késô barokk stílusban
épült székesegyház 32 évig, 1774-1806-ig készült Oszwald
Gáspár tervei alapján. Kiemelkedô értékûek a templom
XVIII. századból származó berendezési tárgyai.
Szentségtartója a XV. századból származik. A jelenlegi
nagyharang, melynek hangja régen egészen Bugacig elhallatszott,
1819-ben készült. Tömege két és fél tonna. A templom
gyakran ad otthont különbözô komolyzenei hangversenyeknek.
Kecskemét központja, a Szabadság tér, a Kossuth tér és a Széchenyi tér - a Fôtér - a kulturális rendezvényeken túlmenôen ideális turistacsemege, egyrészt azért, mert egy igen jelentôs összefüggô területen már évtizedek óta csak gyalogosforgalom van, másrész - és fôleg azért - mert a fentiekbôl is láthatóan a város nevezetességeinek többsége egyetlen sétával bejárható.